AZ OTTHON VÉDELME INGATLAN PÁRT ALAPSZABÁLY
I. PREAMBULUM
Az Otthon Védelme Ingatlan Párt védeni és egyben minden eszközzel támogatni kívánja az Alkotmányban biztosított tulajdonhoz való alapvető jogot. A párt működésének célja, hogy a magyar nép minden egyes állampolgára számára egy nyugodt otthont teremtsen Magyarországon, és azt minden külső, vagy belső disszonáns behatástól megvédje. Politikai tevékenységünk szervezése, irányítása, vezetése nem alapulhat más elveken, mint amit az egész ország tekintetében érvényesíteni kívánunk. A szervezetünk bár párt elnevezésre hallgat, azonban elsődleges célja nem a politizálás. Szervezetünk ebben kíván különbözni a többi érdekképviseleti szervezettől. Nem akarunk, és nem célunk a politizálás, kizárólag a jelenlegi és a jövőbeni ingatlan-tulajdonosok, vagy ingatlant bérlők, használók érdekeit képviseljük, az éppen vezető politikai erők megnyerésével, az ilyen politikai szerveződések támogatását elnyerve. Olyan szervezetet hozunk létre, amelyben elsősorban technokrata jellegű, és egyetlen célja a magyar személyek érdekeinek ingatlanokat érintő képviselete, a jólétük előmozdítása. Működésünk alapjaiban demokratikus, összességében egységes és részleteiben hatékony kíván lenni. A párt egyes tagjai és szervezetei úgy, és annak érdekében tevékenykednek, hogy elősegítsék a közösen meghatározott célok érvényesítését.
A párt alapító tagjai az Otthon Védelme Ingatlan Párt létrehozását egységes akaratelhatározásuk mellett határozták el.
II. A PÁRT ADATAI
1. A párt neve: Otthon Védelme Ingatlan Párt, rövidítése: OVIP.
2. A párt székhelye: 2030 Érd, Hárslevelű u. 7.
3. A párt működési területe: országos.
4. A párt jogállása: a párt a Ptk. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján létrejött önálló jogi személy, amely magára nézve kötelezőnek ismeri el a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit.
III. TAGSÁGI VISZONY
5. A pártba felvételét kérheti az a 18. életévét betöltött magyar állampolgár, aki nem áll közügyektől való eltiltás vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság hatálya alatt, nem tagja más Magyarországon bejegyzett pártnak, felvételi kérelmében a párt Alapszabályát elfogadja és a tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítését vállalja. Ahol az Alapszabály tagot nevez meg, azalatt a rendes tagot kell érteni.
6. A felvételi kérelmet – írásban, vagy az Otthon Védelme Ingatlan Párt tagnyilvántartási rendszerében rögzítve elektronikus úton – az Igazgatósághoz kell benyújtani. A tag felvételéről 60 napon belül az Igazgatóság hoz határozatot. A határozatot a felvételt kérő személynek írásban vagy elektronikus úton nyolc napon belül meg kell küldeni. Az elutasító határozattal szemben a felvételét kérő személy a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül írásbeli jogorvoslati kérelemmel az Elnökséghez fordulhat, amelyet az Igazgatóság vezetőjéhez kell benyújtani. Ugyancsak az Elnökséghez fordulhat jogorvoslati kérelemmel a felvételét kérő személy, amennyiben az Igazgatóság nem hozza meg határozatát 60 napon belül. Az Elnökség a jogorvoslati kérelemről 60 napon belül dönt.
7. A párt tagjait egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes aktivitás útján gyakorolják.
8. A tagok jogai:
a) tanácskozási, indítványozási és szavazati joggal részt vehetnek a párt Kongresszusán;
b) bármely tisztségre választhatnak és megválaszthatók, de egyidejűleg
ba) az Elnökség tagja nem lehet az Etikai Bizottság tagja, a Felügyelő Bizottság tagja, az Igazgatóság vezetője, a párt alkalmazottja;
bb) az Etikai Bizottság tagja nem lehet a Felügyelő Bizottság tagja, az Igazgatóság vezetője, a párt alkalmazottja;
bc) a Felügyelő Bizottság tagja nem lehet az Igazgatóság vezetője, a párt alkalmazottja;
c) jogosultak részt venni a párt rendezvényein;
d) igénybe vehetik a párt által nyújtott szolgáltatásokat,
e) a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphatnak;
f) önszerveződő pártközösségeket hozhatnak létre.
9. A tagok kötelességei:
a) kötelesek megtartani az Alapszabály rendelkezéseit, illetőleg a párt testületi szerveinek határozatait;
b) kötelesek teljesíteni a párt tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni a párt célkitűzéseinek megvalósítását;
c) kötelesek tagdíjat fizetni, melynek összege havi 1.000, - Forint.
10. A tagsági viszony megszűnik a tag:
a) kilépésével;
b) kizárásával;
c) más pártba való belépésével;
d) halálával.
11. A kilépési szándékot – írásban, vagy Az Otthon Védelme Ingatlan Párt tagnyilvántartási rendszerében rögzítve elektronikus úton – az Igazgatósághoz kell bejelenteni. Ha a kilépési szándékot a tag taggyűlésen vagy más testületi ülésen szóban jelenti be, úgy azt az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell. A bejelentés, illetve a jegyzőkönyv alapján a tagot törölni kell a párt tagnyilvántartási rendszerében a tagok sorából. A kilépett tag egy évig nem kérheti újbóli felvételét a pártba.
12. Etikai vétségnek minősül:
a) amennyiben a tag tevékenysége az Alapszabályba vagy a párt testületi határozatába ütközik;
b) amennyiben a tag tevékenysége ellentétes a párt erkölcsi normáival, céljaival, vagy más módon veszélyezteti a párt céljainak megvalósulását, illetve sérti annak jó hírét;
c) amennyiben a párt képviseletében vagy támogatásával megválasztott országgyűlési képviselőként, európai parlamenti képviselőként, polgármesterként, önkormányzati képviselőként, valamint állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezető testületében tevékenykedő párttag a jelölése során a párttal írásban kötött megállapodás ellenére a képviselői tiszteletdíjának, más járandóságának a megállapodásban meghatározott hányadát a párt részére felhívás ellenére nem fizeti meg;
d) amennyiben a vagyonnyilatkozat-tételre köteles személy vagyonnyilatkozatát az Alapszabályban rögzített határidőig nem adja le;
e) amennyiben a tag országgyűlési képviselői vagy önkormányzati választáson a párt hivatalos jelöltjével szemben indul;
f) amennyiben a tag felszólítás ellenére tagdíjfizetési kötelezettségének három hónapja nem tesz eleget, és az Igazgatóság vezetőjének a nem fizetés jogkövetkezményeit is tartalmazó írásbeli felszólításában megjelölt legalább 90 napos fizetési határidő eredménytelenül telt el.
12/A. A 12. pont a) -e) alpontjaiban meghatározott etikai vétség gyanúja esetén az etikai eljárás az e pontban foglaltak szerint folytatható le:
a) Az eljárás alá vont taggal szemben a döntés meghozatalára az Igazgatóság jogosult. Az Igazgatóság az etikai eljárás lefolytatására állandó vagy eseti etikai bizottságot hoz létre, megválasztva annak elnökét és legalább két tagját. Az etikai bizottság tagja saját, vagy hozzátartozója ellen indított eljárásban nem vehet részt.
A jogorvoslati kérelem elbírálására az Etikai Bizottság jogosult. A párt tisztségviselőivel, az Elnökség tagjaival, az Etikai Bizottság tagjaival, a Felügyelő Bizottság tagjaival, valamint a párt országgyűlési és európai parlamenti képviselőivel szemben az eljárás lefolytatására és a döntés meghozatalára az eljárási szabályok értelemszerű alkalmazásával az Etikai Bizottság, a jogorvoslati kérelem elbírálására az Elnökség jogosult. Ugyancsak az Etikai Bizottság folytatja le az eljárást a volt tisztségviselőkkel és képviselőkkel szemben, ha az eljárásra okot adó cselekmény vagy mulasztás a korábban betöltött választott tisztségükkel függ össze. A döntés meghozatalára ebben az esetben is az Etikai Bizottság, a jogorvoslati kérelem elbírálására az Elnökség jogosult.
b) Az eljárás során az érintett személynek lehetőséget kell adni arra, hogy személyes meghallgatáson érdemi nyilatkozatot tehessen. Az etikai bizottság ülésére az érintett tagot rövid úton (telefon, fax, e-
mail), vagy postai úton kell meghívni úgy, hogy az etikai bizottság üléséről való tudomás-szerzése igazolható legyen. Amennyiben az ügyben eseti etikai bizottság jár el, a meghívóhoz csatolni kell annak összetételét is.
c) Az etikai eljárás során kiszabható büntetések:
ca) figyelmeztetés;
cb) megrovás;
cc) kizárás.
A figyelmeztetés és megrovás a tag tagsági jogviszonyát, az abból fakadó jogokat nem érinti.
Kizárás esetén a tagsági viszony az erről szóló határozatban meghatározott jogorvoslati határidő eredménytelen elteltének napján, illetőleg az illetékes testület jogorvoslati kérelmet elutasító döntésének napján szűnik meg. A kizárt tag tagsági viszonyának megszűnését követően egy évig nem kérheti felvételét a pártba.
d) Az etikai eljárás lezárásáról, az etikai vétség megállapításáról, vagy annak megállapításáról, hogy nem történt etikai vétség, a kiszabott büntetésről vagy annak mellőzéséről az etikai bizottság javaslata alapján az Igazgatóság határoz. Az indokolással ellátott határozatot, amely tartalmazza az elkövetett vétség leírását, a határozatot megalapozó tényeket és bizonyítékokat, a kiszabott büntetést, valamint a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást, az érintett személy valamint az eljárás kezdeményezője részére a döntéstől számított nyolc napon belül írásban, ajánlott tértivevényes postai küldeményben meg kell küldeni, akik azzal szemben a döntés kézbesítésétől számított 15 napon belül írásbeli jogorvoslati kérelemmel az Etikai Bizottsághoz fordulhatnak. A határozat át nem vétele esetén a postára adás napjától számított 15 nap elteltével azt kézbesítettnek kell tekinteni.
Az Etikai Bizottság
da) az etikai határozatot megsemmisíti, és az Igazgatóságot új eljárásra kötelezi, ha a tényállás felderítése hiányos, vagy az Igazgatóság az indokolási kötelezettségének nem teljeskörűen tett eleget, vagy az eljárási szabályokat megsértették;
db) az etikai büntetést eltörli, ha az elkövetett cselekmény nem etikai vétség;
dc) a kiszabott büntetést megváltoztatja, ha az a cselekmény súlyával vagy körülményeivel nincs arányban;
dd) az etikai határozatot helybenhagyja.
Az eljárás részletes szabályait a későbbiekben részleteiben kidolgozott Etikai szabályzat tartalmazza.
IV. A REGISZTRÁLT TÁMOGATÓK
13. Támogatóként regisztráltathatja magát az a természetes személy, aki elfogadja az OVIP célkitűzéseit, Alapszabályát, és vállalja, hogy tevékenységével, valamint anyagilag támogatja a pártot. A támogatóként történő regisztrációt az Igazgatóság megtagadhatja, ha a támogatóként jelentkező előélete, nyilvános megnyilvánulásai alapján kétséges a párt célkitűzéseinek elfogadása. A regisztráció elfogadásával, illetve megtagadásával, valamint a megtagadó határozattal szemben benyújtott jogorvoslati kérelemmel kapcsolatos eljárás során az Alapszabály 6. pontjának rendelkezéseit kell alkalmazni.
13/A. A regisztrált támogatói jogviszony megszűnik a támogató:
a) lemondásával;
b) törlésével;
c) halálával.
13/B. A lemondási szándékot – írásban, vagy az Otthon Védelme Ingatlan Párt tagnyilvántartási rendszerében rögzítve elektronikus úton – az Igazgatósághoz kell bejelenteni.
13/C. Az Igazgatóság törölheti a regisztrált támogatót az alábbi esetekben:
a) a támogató tevékenysége az Alapszabályba vagy a párt testületi határozatába ütközik;
b) a támogató felszólítás ellenére támogatói díjfizetési kötelezettségének három hónapja nem tesz eleget, és az Igazgatóságnak a nem fizetés jogkövetkezményeit is tartalmazó írásbeli felszólításában megjelölt legalább 90 napos fizetési határidő eredménytelenül telt el;
c) a támogató tevékenysége ellentétes a párt céljaival, vagy egyébként veszélyezteti a párt céljainak megvalósulását, illetve sérti annak jó hírét;
d) a támogató országgyűlési képviselői vagy önkormányzati választáson a párt hivatalos jelöltjével szemben indul.
13/D. A törlést megelőző eljárásra az Alapszabály 12/A., valamint 12/B. pontjában leírt szabályokat kell alkalmazni.
14. A regisztrált támogatók a párt rendezvényein részt vehetnek. A regisztrált támogatók a Kongresszuson tanácskozási joggal vehetnek részt, azonban szavazati joggal nem rendelkeznek, tisztségviselővé és testületi taggá nem választhatók. A regisztrált támogatók havi 1.000, - forint regisztrált támogatói díjat fizetnek, amely támogatásnak minősül.
V. A PÁRT SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI
15. A párt testületi szervei:
a) Kongresszus;
b) Elnökség;
c) Igazgatóság;
d) Etikai Bizottság;
e) Felügyelő Bizottság.
16. A párt tisztségviselői:
a) elnök;
b) alelnökök;
c) az Etikai Bizottság elnöke;
d) a Felügyelő Bizottság elnöke;
e) az Igazgatóság vezetője, az Igazgató.
16/A. A párt testületi szerveinek mandátuma – a Felügyelő Bizottság kivételével – kétéves időtartamra szól. Az új testületi szerveket legkésőbb a mandátum lejártát követő két hónapon belül meg kell választani. Amennyiben a testületi szervek mandátuma olyan naptári évben jár le, amelyben Magyarországon országgyűlési képviselői, európai parlamenti vagy önkormányzati általános választást tartanak, a Kongresszus a testületi szervek mandátumát legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja. Amennyiben egy testületi szerv tagjainak száma az eredetileg megválasztott létszám fele alá csökken, a testületi szerv mandátuma megszűnik, és két hónapon belül új választást kell tartani.
17. Az Elnökség tagjai, a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint a párt tisztségviselői megválasztásukat követően 15 napon belül, majd évente az országgyűlési képviselők jövedelem- és vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú jövedelem- és vagyonnyilatkozatot tesznek. Azok a vezető tisztségviselők, akik országgyűlési, önkormányzati, vagy európai parlamenti képviselői, illetve polgármesteri tisztséget töltenek be, vagyonnyilatkozati kötelezettségüknek a rájuk vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint tesznek eleget, és vagyonnyilatkozatukat, vagy annak internetes elérhetőségét nyilvános közzététel céljából megküldik az Igazgatónak.
Az Etikai Bizottság a jövedelem- és vagyonnyilatkozati kötelezettség elmulasztása esetén etikai eljárást folytat le. Az eljárás részletes szabályait az Etikai szabályzat tartalmazza.
Az Elnökség tagjai vezető tisztségviselők. Vezető tisztségviselő és a Felügyelő Bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő és a Felügyelő Bizottság tagja az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
A Kongresszus
18. A Kongresszus a tagok összessége, a párt legfelsőbb szerve. A Kongresszus legalább évente egyszer ülést tart. A Kongresszus a párt székhelyétől eltérő, a meghívóban megjelölt helyszínen is megtartható. A Kongresszust az Elnökség hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról, napirendjéről az ülést megelőzően legalább 15 nappal írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni kell a tagokat. A meghívót igazolható módon kell megküldeni a tagoknak ajánlott levélben, vagy visszaigazolható elektronikus levélben. A meghívónak tartalmaznia kell a határozatképesség szabályait, és az esetleges határozatképtelenség esetén az új időpontot és helyszínt azzal, hogy a megismételt Kongresszus a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Két hónapon belüli időpontra kötelező összehívni a Kongresszust, ha a tagok 1/10-e írásban, a tervezett napirend megjelölésével kéri. Az Elnökség köteles a Kongresszust összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha
a) a párt vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) a párt előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) a párt céljainak elérése veszélybe került.
Az a), b) és c) alpontban meghatározott okokból összehívott Kongresszuson a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a párt megszüntetéséről dönteni.
A szabályszerűen összehívott Kongresszus az előre kiküldött napirend tekintetében határozatképes, ha a tagok több mint a fele jelen van. Ha a Kongresszus ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
Ha a Kongresszus nem határozatképes, megismételt Kongresszust kell tartani. A megismételt Kongresszus a határozatképtelen Kongresszust követő későbbi időpontra az eredetivel azonos napirenddel hívható össze. A megismételt Kongresszus a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.
A meghívóhoz csatolni kell az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó írásbeli előterjesztéseket, amelyeknek tartalmaznia kell a Kongresszus döntésére vonatkozó szövegszerű javaslatot. A kongresszusi meghívó kézbesítésétől számított 5 napon belül a tagok és a párt testületei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség a kérelem beérkezésétől számított 2 napon belül dönt, és döntéséről az ülést megelőzően legalább 5 nappal írásban vagy elektronikus úton tájékoztatja a tagokat. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a Kongresszus a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
18/A. A Kongresszus a jelenlevő tagok közül nyílt szavazással levezető elnököt (elnököket), jegyzőkönyv-vezetőt, továbbá két jegyzőkönyv-hitelesítőt, valamint – amennyiben ezt a napirend indokolja – szavazatszámláló bizottságot választ. A Kongresszus ezt követően határoz a napirend elfogadásáról, amelynek során a meghívóban nem szereplő napirendi pont nem vehető fel a Kongresszus napirendjére. A Kongresszus az egyes napirendi pontokat az elfogadott napirend szerinti sorrendben tárgyalja meg. A Kongresszus több napirendi pontot együtt is tárgyalhat. A napirendi ponthoz érkező hozzászólásokat követően a levezető elnök a napirendi pont vitáját lezárja. Döntést igénylő napirendi pont esetén a Kongresszus először az előterjesztésben szereplő döntési javaslathoz benyújtott, szövegszerű módosító javaslatokról szavaz, majd a döntési javaslatnak az elfogadott módosító javaslatokkal egységes szerkezetű szövegéről határoz. A napirendi pontokról együttes vita estén is külön-külön kell dönteni. A szavazások eredményét a levezető elnök szóban hirdeti ki.
19. A Kongresszusról a megválasztott jegyzőkönyv-vezető jegyzőkönyvet készít, amelyet a levezető elnök (elnökök), a jegyzőkönyv-vezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásukkal látnak el. A jegyzőkönyv tartalmazza a párt nevét és székhelyét, a Kongresszus helyét és idejét, a levezető elnök (elnökök), a jegyzőkönyv-vezető és a jegyzőkönyv-hitelesítők nevét, a napirendet, a Kongresszuson lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat, a felszólalók nevét, az elhangzott felszólalások lényeges tartalmát, a határozatképesség fennállását, a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát. A jegyzőkönyvhöz jelenléti ívet kell csatolni, amely tartalmazza a részt vevő tagok nevét, lakcímét és saját kezű aláírását. A jelenléti ívet a Kongresszus levezető elnöke (elnökei) és a jegyzőkönyvvezető aláírásukkal hitelesítik. Amennyiben a Kongresszus az ott jelen nem levő személyeket is érintő döntést hoz, a döntést az érintettekkel az Elnökségnek három munkanapon belül közölnie kell.
20. A Kongresszus határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdésről újra kell szavazni. Ismételt szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni. Az Alapszabály módosításához, a párt egyesüléséhez és szétválásához a Kongresszus háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A párt céljának módosításához, a párt megszűnéséről szóló kongresszusi döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Titkos szavazást rendelhet el a Kongresszus az elnök előterjesztésére, vagy a jelenlévő tagok egyharmadának kezdeményezésére.
Személyi kérdésekben a szavazás minden esetben titkosan történik. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a párt terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a pártnak nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben (kivéve a vezető tisztségviselők megválasztását).
20/A. A Kongresszus előkészítésére, vitája egy részének lefolytatására az Elnökség megyei (fővárosi) vagy regionális Részkongresszust hívhat össze.
A Részkongresszuson az adott megyében (a fővárosban), illetve régióban működő szervezetekhez tartozó párttagok és regisztrált támogatók vehetnek részt. A Részkongresszus állásfoglalást, ajánlást nyújthat be a Kongresszusnak. Összehívására, határozatképességére, levezetésére és jegyzőkönyvezésére a Kongresszus szabályait kell alkalmazni.
21. A Kongresszus kizárólagos hatásköre:
a) meghatározza a párt elveinek főbb irányait, elfogadja a párt programját;
b) az Elnökség előterjesztése alapján elfogadja és módosítja a párt Alapszabályát;
c) elfogadja és módosítja a párt Etikai szabályzatát;
d) elfogadja a párt éves költségvetését;
e) elfogadja az Elnökség éves beszámolóját – ezen belül a párt vagyoni helyzetéről szóló jelentést-, valamint az Etikai Bizottság éves beszámolóját;
f) dönt a párt feloszlásáról, más párttal történő egyesüléséről, illetve szétválás kimondásáról;
g) az elnök kivételével kétéves időtartamra megválasztja az Elnökség tagjait;
h) kétéves időtartamra megválasztja az Etikai Bizottság tagjait;
i) négyéves időtartamra megválasztja a Felügyelő Bizottság tagjait és póttagjait;
j) dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály a Kongresszus hatáskörébe utal.
21/A. Az elnököt a párt tagjai pártszavazáson választják meg kétéves időtartamra. A pártszavazáson valamennyi tag részt vehet. A megválasztott elnök az Elnökségbe javasolt tagok jelöléséről a tisztújító Kongresszuson véleményt nyilvánít.
Az Elnökség
22. A párt vezetésével kapcsolatos feladatokat az Elnökség látja el. Az Elnökség ügyrendjét maga állapítja meg.
23. Az Elnökség tagjai: az elnök, a legfeljebb öt alelnök, valamint a legfeljebb tíz elnökségi tag. A Párt második vezető tisztségviselői:
A Párt második elnöke: Szajkó Viktor
A Párt második alelnöke: Vitányi László
24. Az Elnökséget legalább havonta egy alkalommal össze kell hívni. Az Elnökség üléseit az elnök a napirendet, az ülés helyét és időpontját tartalmazó meghívónak az Elnökség tagjai számára írásban vagy elektronikus úton, a tervezett ülés előtt legalább öt nappal történő megküldésével hívja össze. Öt napon belüli időpontra össze kell hívni az elnökségi ülést az elnökségi tagok egyharmadának kérésére. Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Az Elnökség határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza. Az Elnökség személyi kérdésekben titkos szavazással dönt. Az Elnökség üléséről az Igazgató jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza az elnökségi ülés helyét és idejét, a jelenlévők nevét, a napirendet, az egyes napirendi pontokkal összefüggő hozzászólók nevét, a hozzászólás tartalmának összefoglalását, a határozatképesség fennállását, a döntés tartalmát, valamint az azt támogatók, illetve ellenzők arányát. Amennyiben az Elnökség az ott jelen nem levő személyeket is érintő döntést hoz, a döntést az érintettekkel három munkanapon belül közölni kell.
25. Az Elnökség feladatai:
a) ellátja a párt vezetésével kapcsolatos feladatokat;
b) elfogadja és módosítja a párt Szervezeti és működési szabályzatát, Döntési és választási szabályzatát, valamint Gazdálkodási szabályzatát;
c) dönt a párt egyéni választókerületi országgyűlési képviselőjelöltjeiről;
d) dönt a párt európai parlamenti képviselőjelöltjeiről és miniszterelnök-jelöltjéről;
e) dönt a párt polgármester-jelöltjeiről, egyetértési jogot gyakorol az önkormányzati képviselőjelöltek vonatkozásában;
f) elkészíti és a Kongresszus elé terjeszti az éves költségvetést;
g) írásban beszámol a két Kongresszus közötti időszakban végzett tevékenységéről – ezen belül a párt vagyoni helyzetéről – a Kongresszusnak;
h) javaslatot tesz az Igazgató személyére;
i) kinevezi az Igazgatót;
j) elbírálja a tagfelvétellel kapcsolatos határozatok ellen, illetve a határozatok meghozatalának elmulasztása miatt benyújtott jogorvoslati kérelmeket;
k) elbírálja az Etikai Bizottság etikai ügyekben első fokon hozott határozata ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet.
26. Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal a Kongresszus kizárólagos hatáskörébe.
Az elnök
27. Az elnök feladatai:
a) a párt képviselete;
b) az elnökségi ülések összehívása és levezetése;
c) a párt működésének irányítása;
d) összehangolja a szervezetek tevékenységét;
e) az Igazgató felett a kinevezés kivételével a munkáltatói jogok gyakorlása;
f) utalványozási jog önálló gyakorlása, valamint meghatalmazás az utalványozási jog gyakorlására.
28. Az Elnökség az elnök előterjesztése alapján meghatározza azokat a feladatokat, amelyeket az alelnök ellát, illetve azokat területeket, amelyeken szervezik a párt tevékenységét. Az elnök az alelnököt– az elnök általános helyettesítése céljából – ügyvezető alelnökké nevezi ki.
Az Etikai Bizottság
29. Az Etikai Bizottság a párt etikai ügyekben eljáró országos hatáskörű testülete.
Tagjai: a bizottság elnöke és négy bizottsági tag. A bizottság működésének és eljárásának részletes szabályait az Etikai szabályzat tartalmazza.
Az etikai Bizottság elnöke: Láng Anikó
A Felügyelő Bizottság
30. A Felügyelő Bizottság feladata a pártszervek, valamint a jogszabályok, az Alapszabály és a testületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
a) A Felügyelő Bizottság elnökét, tagját a Kongresszus választja négy évi időtartamra. A bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre. Az elnök, a tag és a póttag a 8. pont b) alpontjában meghatározott összeférhetetlenségi, valamint a 17. pontban meghatározott kizáró szabályokon túl nem lehet a párt vezető tisztségviselőjének hozzátartozója.
b) A bizottsági tag a Felügyelő Bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni, a párt szerveitől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
c) A bizottsági tagsági jogviszony megszűnik:
ca) a bizottsági tag halálával;
cb) a bizottsági tag párttagságának megszűnésével;
cc) a bizottsági tag lemondásával. A bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a párt elnökének nyújtja be. Amennyiben a bizottsági tag bizottsági tagsági viszonya megszűnik, helyére az egyik póttag lép a Kongresszus által előre meghatározott sorrendben.
d) A Felügyelő Bizottság a Kongresszus elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálja, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Kongresszuson ismerteti.
e) A Felügyelő Bizottság a párt irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a párt munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a párt fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
f) A Felügyelő Bizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
g) A bizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a pártnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a párttal szemben.
31. A Felügyelő Bizottság
a) elnöke: Potó Tímea
b) tagja: Hudák Zsolt
32. Az Igazgató
Az Igazgató az elnök irányításával összehangolja a párt alkalmazottainak tevékenységét, munkáltatói jogot gyakorol a párt alkalmazottai felett, továbbá vezeti a tagnyilvántartást. Az Igazgató az Igazgatóság munkáját szervezi és irányítja.
VI. A PÁRTON BELÜLI VÁLASZTÁSOK SZABÁLYAI
33. A párt tisztségviselőinek, a testületi szervek tagjainak jelölése pályázás és a pályázóknak a tagok, regisztrált támogatók által történő támogatásával történik. A pályázatok kiírására, a pályázati szempontok és feltételek meghatározására, a pályázatok befogadására és a tagok, regisztrált támogatók számára való eljuttatására, a támogatások összegzésére jelölést előkészítő bizottságok alakulnak. A választás titkos szavazással történik.
34. Az Igazgatóság vezetőjének személyét az Elnökség jelöli.
A Párt igazgatója: Pagács Anikó Margit
35. A párton belüli választások részletes szabályait a Döntési és választási szabályzat tartalmazza.
VII. A PÁRT GAZDÁLKODÁSA
36. A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, a központi költségvetésből juttatott támogatásból, magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból (ideértve a regisztrált támogatói díjakat is), végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából, a pártnak az 1989. évi XXXIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységéből, illetve a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik.
37. A párt a céljai megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.
38. A párt részére - a 40. pontban foglalt kivételektől eltekintve - jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.
39. A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt külföldi szervezettől - jogi státusától függetlenül - és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A párt névtelen adományt nem fogadhat el. A párt a magyar állampolgár természetes személy vagyoni hozzájárulását visszautasíthatja, a pártnak már átutalt hozzájárulás visszautalása mellett.
40. A párt pénzeszközeinek felhasználása:
41. A párt pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít. A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az elnök terjeszti az Elnökség elé jóváhagyás végett. A párt éves beszámolójának elfogadása olyan időben történik, hogy annak közzététele a tárgyévet követő év május 31. napjáig megtörténjen.
42. Az Elnökség nyilvánosságra hozza a párt költségvetésének, a költségvetés módosításának és a költségvetési beszámolónak a legfontosabb adatait.
43. A párt gazdálkodásának részletes szabályait a Gazdálkodási szabályzat tartalmazza, mely a párt gazdálkodására a törvényi előírásoknál is szélesebb nyilvánosságot és nagyobb átláthatóságot biztosít.
VIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK
44. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv) és a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (Ptv.) rendelkezései az irányadóak.
Kelt: Trizs 2025. 05. 17.